1. |
Biztos él
03:10
|
|||
ez biztos él
látom az arcán, még
követi a szemével
ahogy kávét teszek fel
két szívvel issza
a lelkiismeret már tiszta
benne jó pár év
küzd a létekért
mennél innen, de innen hova
még gyökér a lábad minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug lett így is
mennél innen, de innen hova még
gyökér a lábad minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug
felkelsz azért
hazudod, hogy „álmodnék”
gyökér a lábad
törzsed uszadék
él még látom
szív pittyeg a korláton
gyorsan felejt
magát hagyta el
mennél innen, de innen hova még
gyökér a lábad minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug lett így is
mennél innen, de innen hova még
gyökér a lábad, minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug
ez biztos él
látom az arcán, még
követi a szemével
ahogy kávét teszek fel
ez biztos él
ez biztos él
mennél innen, de innen hova még
gyökér a lábad minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug lett így is
mennél innen, de innen hova még
gyökér a lábad, minden lépésed hazug lett így is
nincs is kérdés, de a választ tudjuk rég
gyökér a lábad, minden lépésed hazug
|
||||
2. |
Detenekem
02:57
|
|||
kiterítették
fogantatásom óta nem láthattatok ilyen kicsinek még
mikor sejtkezdeményként sejlett fel bennem a lét
nem láttál még ily jelentéktelen, ily apró tárgynak
mit a megismerés szétcincál s így olvaszt alannyá
az utca szaga
meg olyan hideg
hozzád jártam takarózni
szavakkal
hogy azokkal öltöztess fel
csupasz vagyok, ha rám nem nézel
azokból öltözöm fel, csupasz vagyok
neked én
de te nekem
neked én
de te nekem nem
neked én
de te nekem nem
neked én
de te nekem nem
de te nekem
de te nekem
fogantatásod óta nem láttál még ilyen kicsinek még
mikor sejtkezdeményként sejlett fel benned a lét
mag lettem, azt hittem ezt szeretetnek hívják
de pont elfértem a két sóhajod közti űrben
az utca szaga
meg olyan hideg
hozzád jártam takarózni
szavakkal
azokkal öltöztess fel
csupasz vagyok, ha rám nem nézel
azokból öltözöm fel, csupasz vagyok
kiterítették
adta magát örökbe
kiterítették
de nem csak úgy örökre
kiterítették
adta magát örökbe
kiterítették
de nem csak úgy örökre
kiterítették
adta magát örökbe
kiterítették
de nem csak úgy örökre
neked én
de te nekem nem
neked én
de te nekem nem
|
||||
3. |
Kapcsoló
03:23
|
|||
te sorsod
én saram
nem várok
már olyat
mi kibontja
vagy ellepi
de soha
meg nem ismeri
az én saram
a te sorsod
mit mocskaidból
kibontok
hűvös tenyér
a szárazon
az éveimet rád hagyom
hadd rágjad
még magad
év köré fonalat
átázott kötelét
szorítva fogak közé
így mondja még
ez nem világ
ez pislákol
a mellén át
mellettem most
úgy zihál
hogy minden énem
odaáll
ki mondta
hogy elviszem
ezt is csak
rád hagyom
nincsenek
életek
a te mesédben
láthatom
hogy igencsak
hihető
dobogás vagy
hallgatom
nincs ritmusa
botja, rabruhája van
mindennap
üldözi
de nyomát is
csak ütheti
nem képzelem
nem szerelem
nincsen már
története
nem hiszem
ó, nem hiszem
hogy meg tudom
ezt oldani
mert nincsenek
életek
a te mesédben
láthatom
hogy igencsak
hihető
dobogás
az erőd
nincs olyan
tényleg nincs
amivel
már végre
végleg lekapcsolhatom
de nincs olyan
tényleg nincs
a te mesédben
láthatom
hát térdelj fel
kászálódj
hülyegyerek
te mit csinálsz
béreld fel
ruházd el
hazudd még
hogy a világ
hazudd, hogy
nincs olyan
kapcsoló
nincsenek
életek
a te mesédben
láthatom
hogy igencsak
hihető
dobogás
az erőd
igencsak
hihető
dobogás vagy
|
||||
4. |
Simán elhiszem
02:49
|
|||
simán elhiszem, hogy monogámok leszünk
simán elhiszem, hogy nem kell már több óvszer
simán elhiszem, hogy apák nem leszünk
simán elhiszem, hogy honvédek leszünk egyszer
simán jut még szerelem egy-két helyre
de ügyből egyetemest nem csinálsz
simán elmegyünk majd egymás mellett
városemberek vagyunk már csupán
fészkelődj majd csak, ahogy tudsz
vékony résen beférsz, hozzák
a bátorságod
mer’ az kell hozzá
az élet fekszik
és csendben unják
a városban lakók, a városban az utcák
simán előttem van a héja-nász
ellőtted, ez az utolsó lövedék
utolsó rakétáját kilőtte ránk
csak a pitvarodban maradt már menedék
de én tudom, olyan polgár kell hozzád
kinek a pitvarában nincs már menedék
ki nem lövi el a rakétáját
és a zsebében marad az összes lövedék
fészkelődj majd csak ahogy, tudsz
vékony résen beférsz, hozzák
a bátorságod
mer’ az kell hozzá
az élet fekszik
és csendben unják
a városban lakók, a városban az utcák
fészkelődj majd csak ahogy tudsz
vékony résen beférsz, hozzák
a bátorságod
mer’ az kell hozzá
az élet fekszik
lihegve dugják
a fejüket homokba folyvást
és csendben unják
a városban lakók, a városban az utcák
|
||||
5. |
Fák
03:40
|
|||
ha majd minden bájnak
vihar lesz a tárgya
forgószélnek lombját
ha az isten csak kihányja
szavak hajlatának
minden mondatának
esőt jósolok ma
és annak ritmusára
mondod, hogy te most
éppen senkivel se
hogy idéznél belőle
de nem tudod ki verse
ha a lányok fák, akkor én
szúnak teremtve
ragadtam örökre
ebbe a testbe
elbújtam magamban
pörögtem, rúgtam
kettőt-hármat
átbasztak, mert gyáva
voltam fogalmazzunk úgy, hogy
így megérte
te tudsz ilyet
és én is
ha majd minden srácnak
a szíve lesz az ágya
nem helyett az embert
igenné csinálja
minden mondatának
tárgytalan világa
állítása legyen
egy nemtelen királynak
elbújtam magamban
pörögtem, rúgtam
kettőt-hármat
átbasztak, mert gyáva
voltam fogalmazzunk úgy, hogy
így megérte
te tudsz ilyet
és én is
elbújtam magamban
pörögtem, rúgtam
kettőt-hármat
átbasztak, mert gyáva
voltam fogalmazzunk úgy, hogy
így megérte
te tudsz ilyet
és én is
tudsz ilyet és én is
tudsz ilyet is én is
tudsz ilyet és én is
tudsz ilyet és én is
és én is
|
||||
6. |
Bécs
03:44
|
|||
vége
te Bécsben felejtettél
minden bordámon zongoráztál
most visszaélsz
dúrban neveimmel
neked a város London, Párizs
nekem Pécs, a cívis, a kétker
visszaélsz az egésszel
mert én itt csinálom
ahol az ember
harisnyában nyúl magához
magamutogató fajta
mindig koronában
miénk lesz
majd minden erkély
Nápolyban, Firenzében
minden kilépő Pesten
minden
földút a partiumban
tudod, ott is hagytál már engem
mint gyermeket felnőttben
küretre tereltél
mert én itt csinálom
ahol az ember
harisnyában nyúl magához
magamutogató fajta
mindig koronában
mert én itt csinálom
ahol az ember
harisnyában nyúl magához
magamutogató fajta
mindig koronában
ő mindig
koronában
|
||||
7. |
Érdekel
02:45
|
|||
ez én lennék, de nem érted jöttem
látod, egyáltalán nem érdekel
mondtam, egyből padlóra köptem
ez én lennék, de ez sem érdekel
sikoltozhatsz majd lenn a mélyben
én biztos nem megyek le, arra mérget
vehetsz, inkább csak lenézek
és kacsintok: hidegen hagysz
hiába most sem érdekelsz
nyár van, hát most telelsz
hiába most sem érdekelsz
nyár van, hát most telelsz
hiába most sem érdekel
másban lenni, miért visz el
hogyha nem érdekel
másban lenni, miért visz el
kivérezhetsz, elájulhatsz
én biztos ásítozom addig
apád vagyona lelkileg nem érint
pókeren veszítem el
hiába most sem érdekelsz
nyár van, hát most telelsz
hiába most sem érdekelsz
nyár van, hát most telelsz
hiába most sem érdekel
másban lenni, miért visz el
hogyha nem érdekel
másban lenni, miért visz el
én lennék, de nem érted jöttem
látod, egyáltalán nem érdekel
mondtam, egyből padlóra köptem
ez én lennék, de ez sem érdekel
|
||||
8. |
Boldog az
03:13
|
|||
a gyengék verse mindig refrén
csak refrénjeid vannak nyertél
győzelmet nyerni nem is fáraszt
egy kényelmesebb múltra várnak
az énjeim a megállóban
zsíros pitvarba köpök, tényleg
üvölt sötét panelokban
kertesházi szépzenétek
boldog az, aki megél
ilyen refrén mentén?
kétszer halt, egyszer túlélt
most mérd le mennyit ér
most mérd le
a gyengék verse mindig refrén
csak refrénjeid vannak nyertél
öröm helyét nem találva
csak belémkérdez, csak belémszállva
vajba fürdik, rizsen táncol
az ellenség szíve egy margarin kalap
soha nem emelték, fülre olvad
kések hegyére száradva marad
boldog az, aki megél
ilyen refrén mentén
kétszer halt, egyszer túlélt
most mérd le mennyit ér
most mérd le
nem csak úgy megél, hanem, hogy csak a
létet felismervén
kívülről is belseje
pezsgő vagy kristályban
kiöntelek
kiöntelek
kiöntelek
kiöntelek
akarata gyenge
nem él
sohasem a lehetőséggel
ez volt az utolsó siker
akarata gyenge
merész
kétszer halt, egyszer túlélt
boldog az, aki megél
ilyen refrén mentén
kétszer halt, egyszer túlélt
most mérd le, mennyit ér
most mérd le
mennyit ér
|
||||
9. |
Vágáson az Istenek
03:14
|
|||
vágáson az istenek
perzselve életek
ember mellé friss kenyér
lelkektől húsnak szentbeszéd
ez belőled nem kell, mind vödörbe hull
nincs akarat, nincs idő
nem véd meg a múlt
énjéről esznek vígan az öregek
ahogy vágáson az Istenek
számon kérni csak az égben lehet
de az eget egyedül csak én ismerem
feltettek, feltettek, felfektettek
aztán csámcsogva, nyammogva nekem estek
súlyos lelkemtől teli lettek
így soha többé nem teremtettek
így estek szét a mindenek
ahogy vágáson az Istenek
ez belőled nem kell, mind vödörbe hull
nincs akarat, nincs idő
nem véd meg a múlt
énjéről esznek vígan az öregek
ahogy vágáson az Istenek
számon kérni csak az égben lehet
de az eget egyedül csak én ismerem
feltettek, feltettek, felfektettek
aztán csámcsogva, nyammogva nekem estek
súlyos lelkemtől teli lettek
így soha többé nem teremtettek
így estek szét a mindenek
ahogy vágáson az Istenek
számon kérni csak az égben lehet
de az eget egyedül csak én ismerem
feltettek, feltettek, felfektettek
aztán csámcsogva, nyammogva nekem estek
súlyos lelkemtől teli lettek
így soha többé nem teremtettek
így estek szét a mindenek
ahogy vágáson az Istenek
|
||||
10. |
Éberség
04:28
|
Sorbonne Sexual Budapest, Hungary
az alkotó gondolkodó, a színpad lét, a dal élet.
Streaming and Download help
If you like Sorbonne Sexual, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp